A városokról és a konferenciáról

Budapest
új arcát láttam meg a mostani ottlétem alatt.

Eddig is szépnek láttam, de most, jó helyen lakva minden jó dolog olyan karnyújtásnyira közelinek tűnt! A Margit sziget, a kedvenc hobby-szaküzletem (ami időközben elköltözött, de akkor is), a négyeshatos, az IKEA, éttermek, kifőzdék, a Bécs felé vezető út...

Otthonossá vált az otthont adó ház, a terasza, a macskakövek, a lejtő, az utcasarok.
Gyógyított a napsütés, a séta, a beszélgetés.

Bécs

logikus város. Ki van jól táblázva, letisztultak az útvonalak, egyértelmű minden benne.
Sikerélmény, hogy odaértem, hogy megtaláltam térkép- és szimat után a szállást, az egyetemet, a megállókat, a kijáratokat, a Mariahilfer strase-t és a metróállomást.

A konferencia színvonalas volt: felüdülés volt jó előadásokat hallani, értelmes professzorokat hallgatni, akiknek nemcsak nevük van, de mondanivalójuk is, ráadásul előadni is tudnak. Porceláncsésze, üvegpohár és kuglóf. Virág, festmény, márvány és elegancia. Jól esett a szokványos, poros konferenciák után egy kis ilyen is. Megélni azt, hogy a tudományban helye lehet a méltóságnak is.
A szervezés kitűnő volt, határozott időkeretek, értelmes moderálás, működőképes, beolajozott gépezet. Profi szinkrontolmácsolás.
Élveztem, hogy nagyvonalkban megértem a németül elhangzó előadások lényegét is, ha jól figyelek és egy újabb motiváció arra, hogy ha egyszer befejezem végre a kötelező iskoláimat, akkor elkezdek nyelveket tanulni.
Németet és franciát.
Mert Clement, a kongói származású, Ausztriában letelepedett bécsi professzor, miután megtudta, hogy Romániából jövök rögtön parlez-vous français?-re váltott. Szeretnék tudni franciául is, németül is és szidom magam, hogy anno nem tanultam meg rendesen, már amennyire lehetett... Késő bánat, eb gondolat.
Clement vitt el focimeccset nézni, s másnap ebédelni a katolikus kifőzdébe. Az egyetem három kifőzdéje közül a katolikusok főznek a legjobban. Ajánlom őket figyelmetekbe, ha arra jártok. Valamelyik képen lefényképeztem a programot, a bejáratát.
Clement mutatta meg az egyetem egy másik épületét is, ami belül már távolról sem olyan patinás, mint a főépület.

Annyi mindent kifejez egy-egy gesztus! Egy mozdulat és félre lehet söpörni a világot, ki lehet zárni, el lehet űzni a másikat. És egy másikkal helyet lehet teremteni s ajtókat lehet megnyitni. Egy mozdulatban ott lehet a teljes kirekesztés vagy a befogadás. Otthont lehet adni és helyet magunk mellett, fel lehet oldani és le lehet rombolni a falakat.

Tudom ezután hogyan kell posztert készíteni és bemutatni. És meg fogok tanulni photoshoppolni is. (Meg patchworkozni. Meg angolul.)

Olesea. Most már tudom, hogy egy lánynév.
Moldáviai. Angolul, oroszul, spanyolul és franciául beszél. Ja, meg románul.

Az AEÁ nagykövetség mellett laktam. Szép helyen. Jó volt ott lenni, csendes egyszerűségével békés éjszakát töltöttem ott.

A szurkolásról már írtam, a Mariahilfer strasera kevés időnk jutott és most újra csak sajnálom, hogy nem akkor írok, amikor fejben megírom a bejegyzéseket.

folyt. köv.