hétfő, június 12, 2006

Szétfeszülve

Kell az Isten! Mert tudom, hogy az Élet Nála van, Benne, Általa. És mégis az aprópénzre váltott örömök csillogása oly vonzó most, hogy gyakran azon kapom magam, hogy táncolok a meddig-mehetek-el-nélküled úgy, hogy Velem maradj mezsgyéjén, erősen kapaszkodva a megtartó Kézbe, s közben fél szemmel és vágyaimmal elcsábulva.

Tudom, hogy jó nekem a kegyelemben, hogy ott van életem teljessége, örök életem titka, boldogságom, győzelmem... Miért vonzó mégis a cukormázzal bevont méreg?

Miért...?

Könyörülj rajtam, Isten!