Ma pótanyáskodtam két órányit, míg a barátnőm szépítkezni ment.
A négyhónapos csöppség kiváncsian személte az új környezetet, gügyörészett, és kitartóan szopta hol az ujjacskát, hol az én kezem. Csiklandozott, ahogy a duzzadó innyecskéje fájdalmát próbálta csillapítani.
Jól elvoltunk. Sétáltunk, himbáltam, gügyögtem, játékokat szedtem elő: el is telt így szépen fél óra.
Közben megéhezett. S ezzel el is kezdődött a szembesítő tanácstalanságok sorozata. Nem tudtam, mit lehet enni adni egy ennyi idős babának. Negyed kézzel nem lehet neten keresgélni. Pedig addig még eljutottam, hogy a mindmegette oldalon ilyesmit is írnak.
Teát főzni is igen nagy megpróbáltatás. Kibontani a teáról a fóliát még nehezebb. Vagy lehűteni a forró teát. Felvenni a csörgő telefont. Vagy felszedni a földreesett játékot, miközben ringatni próbálom, hogy csillapodjon az éhség mardosása miatti kétségbeesése. Teát kanalazgatni belé is izgalmas, miközben elkeseredettségében csak sírni tud s egyik kezét a szájában, másikkal belém kapaszkodik.
Simogatom, ringatom, nyugtatgatom, beszélek hozzá, de mindezek pár percre felejtetik el vele a bánatát. S aztán még nagyobb hangerővel tör fel belőle a sírás.
Nem esek kétségbe, de egyre érdeklődőbben nézem az órát. Elvégre egy nyiratkozás nem tarthat a világ végéig s nem hal éhen a baba sem addig.
Aztán egyszercsak csöng a kaputelefon és megérkezik az anya. Pár percen belül feledve minden szempillát áztató bánat. Mosolyog, nevetgél, huncutkodik.
Le a kalappal, Anyák, akik ezt évekig kitartóan és szeretettel tudjátok tenni. Isten áldjon titeket!
2 megjegyzés:
Köszi szépen, de azért meg kell hogy mondjam, teljesen más, ha a másét kell dajkálni, és megint más, mikor a sajátodat. Én is vigyáztam már más pici babájára, de annyira féltem, hogy nehogy baja essen, mint az enyémeknél soha. Azért jólesik az elismerésed. :)
Én a múltkor Hangára kellett vigyázzak, és kerek két órán keresztül ült a kosarában anélkül, hogy egy icipicit is nyűgös lett volna.. pedig a, b, c verzió ki volt dolgozva vészhelyzetre. azt hiszem, a nyugodtságát is Csabától örökölte :))
Megjegyzés küldése