Back again. Sok ilyen volt tavaly. Sok visszatérés. Sok hazatérés. És sok utazás. Nagy utazások földön és égen.
Most éppen Németországból tértünk vissza, egy gyönyörűszép nagycsaládos-ünnepes vakációról. Úgy érzem, hogy ilyenkor a gyökereim kezdenek humuszra találni, s hogy a fél életes kitérő után jó most újra családban élni: testvérekkel, szülőkkel, unokákkal, akiknek arcuk van, mosolyuk és vágyaik és akikről kezdem tudni, hogy minek örülnek és mitől sírnak.
Kincs ez nekem.
Az Ősök: Apa és Anya
Robi és nagynénje :)
Rebeka
Hangos-csendes Karácsonyunk volt: Bálintom néha így védekezett
Evelyn és Ráhel - a két legkisebb unokahúgom
Ráhel és Ruth
Házigazdáink: Eni-tesóm és Alex-sógor
Stefi-tesóm és Ica, a sógornőm
Meli, a karmos cirmos
Purcell, aki jobban tűrte a simogatást és sírva keresett, miután eljöttünk
Purcell, aki jobban tűrte a simogatást és sírva keresett, miután eljöttünk
A sziget-ház, ahol olyan jó volt együtt lenni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése