azaz fáradt vagyok. Nem úgy mint az anyukák, akiket minden éjjel felébreszt a csemetéjük s ettől lassan-lassan krónikusan fáradtak lesznek, hanem nem is tom hogyan, olyan hátgerincfájósan, nincs-kedvem-elkezdeni-egy-újabb-feladatot módra, alig tudom rászánni magam, hogy elődszedjem a holnapra valókat, hogy felkészüljek az óráimra, hogy kezembe vegyek egy könyvet, a telefont vagy megnyissam a gmailt, hogy leveleket írjak.
Hétvégén Csíkban voltam, tanfolyamon, s mivel szombaton és vasárnap 8.3o-tól este 7-ig tartott nem is vettem észre, hogy hétvége van. Két éccakát aludtam a Koronán, s bár aludtam szinte végig nem pihentem ki magam s máris kezdődött az új hét, sok-sok feladattal.
Mit lehet ilyenkor tenni?
1 megjegyzés:
Hát nem is tudom... Nekem annyira átlátható az életem a tiedhez képest. Mondjuk ennek ellenére marad az, hogy várod, várom ilyenkor a hétvégét.
Mert ugye azt nem is kell mondanom, hogy lehet, mindig lehet kérni erőt, igazit :)
Noémi
Megjegyzés küldése