szombat, október 20, 2007

Kicsit...

szomorkás a hangulatom máma...

Azt mérlegelem, hogy vajon mennyire vagyok szerethető, kedves, értelmes, okos, ügyes és szép. Tudom, nem minden függ össze a szerethetőséggel, de mostanában nem kávéskanállal mérték a szentenciát és el-elgondolkodom azon, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy annyi embernek van baja velem.
Másrészt még mindig ott tartok, hogy keresgélem, hogy miben vagyok jó. Nagyon sokmindennel foglalkozom. Néha ellepnek a feladatok s lebénít az iram. Szelektálnom kellene vagy jobban szervezni, menedzselni a huszonnégyóráimat.
Vagy megállni egy szép őszinte percemben és bevallani magamnak, hogy mi az, amit szívesen teszek és mi az, amit nem. Ritkán vagyok annyira bátor, hogy ezt megtehessem. Kerülgetem a tükröt, amiben megláthatnám magam.

Mentorra, mesterre vágyom.

S néhány nevetős napra.

Nincsenek megjegyzések: