Eni-tesóval, decemberben
Ma reggel csörgött a mobilom 7-kor. Hallottam is. Kikapcsoltam s megfordultam nyújtózni egyet, mielőtt feltápászkodnék az ágyból és elindulnék a 8-ra megbeszélt fittness-es randira. De úgy tűnik, kicsit hosszúra sikeredett a nyújtózás, mert mikor újra a mobilomra néztem már 9,10 volt. Hívtam Mónikát, aki frissen és üdén épp az otthonuk ajtaján lépett be...
Ez már harmadjára fordul elő velem a héten. A másik két alkalommal nem is emlékszem arra, hogy egyáltalán megszólalt volna a kért időpontban a mobilom....
Így kicsit később, de végül mégis elmentem mozogni.
Élveztem, hogy egyedül lehetek az egész teremben s a magam ritmusában próbálgathatom végig a gépeket. A futószalagot ma csak 12 percig bírtam, 4-es, 6-os sebességgel, néha 8-10-zel, de a maximális emelkedési szögben. Az ablak előtt állva s látva a szép zöldfüves udvart nem volt nehéz magam elé képzelni egy kis hegyi ösvényt, amin épp kapaszkodom felfele dacolva esővel, széllel s a szívem kérdéseivel.
Hegyekben, decemberben, Eni-tesóval
A stepperen 1200 métert tettem meg 15 perc alatt, a biciklin fél kilométert, a legvégén. Az utóbbit valahogy nem élvezem most annyira. Élőben sokkal inkább.
Lábizom, karizom, kicsi hasizom-erősítés és el is telt az egy óra.
Jól esett kifáradni, dolgozni, megmozgatni az izmaim.
Utána vásárolni mentem a piacra s vettem mindenféle egészséges terméket: túrót, sajtot, tojást, brokkolit, almát, tejfölt, kenyeret. Meg egy klassz szoknyát egy turiból.
Reggeliztem, csevegtem egy jót és érdekes fejleményeket hallottam az Élet Dolgairól, kávéztam, átestem a rituális tisztálkodási szertartáson és most fresh&fitt vagyok, tanulásra készen. Egy egész paksamétányi anyag várja már egy hónapja, hogy a fejembe vándorolhasson. Zöld utat adok ma neki: csütörtökön Bukarestben vizsgázom, először életemben PhD. hallgatóként.
God be with all of us!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése