kedd, február 19, 2008

Ma megint

megjártam!

"Pana prostului" - az oktatóm jó előre figyelmeztetett, hogy kerüljem el.
De ma megjártam.
Folyton fulladt le a motor, nem akart menni rendesen szegény autócska, nyekergett-nyikorgott, kézzel-lábbal jelezte nekem, hogy komolyan gondolja a tű is azt, amit mutat. Húztam felfele a szemöldököm rendesen, nem tudtam, mi lelte a drágaságot... Azt hittem, hogy az olajjal nincs vmi rendben. Készültem is venni, amikor láttam, hogy az olajmérő kiabál. Majd, amikor tankolok, gondoltam, úgyis hamarosan esedékes. Hamarabb esedékessé vált, mint gondoltam, de én nem, nem, miért is hittem volna neki?!
A múltkor úgy láttam, hogy 615 km-t bírta egy tankkal, most miért bírná majd' százzal kevesebbet?! Tűrjön, várjon, majd kap benzint! A pimasz!

Végül ottragadtam az egyik útkereszteződésben, pont amikor fontos embert fontos helyre kellett volna vinnem taxis szerepemben.

Megtudtam, hogy adnak 2 literes üvegbe is, ha az ember lánya kétségbeesett.
S megjegyzem magamnak egy életre, hogy üzemanyag nélkül nem megy az autó. A biztonság kedvéért lesz mindig 2 l a csomagtartóban.
(Ugye nem robbanok fel vele, ha sokat zötykölődik?)

1 megjegyzés:

márta írta...

Hát járjál biciklivel, aztán nem lesz ilyen. Én is mindig az utolsó pillantban tankolok. Amikor már csak imádsággal jutok el a benzinkútig.