A következő címkéjű bejegyzések mutatása: essóes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: essóes. Összes bejegyzés megjelenítése

hétfő, július 05, 2010

Olvasni

szeretnék.
Valami igazán jót. Történetet. Regényt. Novellát. Mindenképp prózát. Kívánkoznak belém a szavak, de a rámtapadt szűrőkön nem jutnak át.

Javasoljatok nekem, kérlek, valamit!

csütörtök, november 19, 2009

Szinkron-

-ban avagy sztereóban lettünk most betegek a Kedvessel. Egyikünk jobbra, másikunk balra dőlt ki.
Hasonló diagnózis, hasonló gyógyszerek.

Vert viszi a potyoltat s lesz belőle aludt tej.

De nem halunk meg, hanem élünk.

hétfő, augusztus 10, 2009

Finom, mutatós,

könnyen elkészíthető mézespogácsa receptet keresek, amit ajándékba lehet vinni egy menyasszony kérésére.
Érdekelne a fehér máz titka is, mert csodaszép, cirkadalmas pogácsákat szeretnék alkotni.

Tud valaki segíteni nekem?

hétfő, november 24, 2008

Már

megnéztem egy filmet
megírtam két emailt
elolvastam a kedvesnépek irományait
elméláztam az élet apró és nagy dolgai fölött
szépítkeztem
megettem 2 pohár joghurtot
ittam vizet
felöltöztem
még jobban felöltöztem
és most, hogy
már mindezeket le is írtam:
nincs menekvés:
meg kell írnom reggelig azt a fejezetet!

hétfő, június 30, 2008

Ess, eső, ess

Hónap délig ess!
Búza bokrosodjon,
Zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
Mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb,
Mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
Mint a tenger hossza!

Ma úgy eláztam, mint még soha! Bőrig! Még annál is inkább. Mert épp lecsendesedett a zuhé, amikor elindultam gyalog hazafelé, s ahogy haladtam egyre jobban újra rázendített. Mire a villamosmegállóig értem félig vizes volt a nadrágom, már mindegy volt, aztán ahogy haladtam úgy megeredt, mintha serény legények öntögették volna pajkosan az égből épp úgy, hogy mind a nyakamba folyjon. Taxit hívni kár lett volna, nem vett volna fel olyan vizesen.
Így csak haladtam, egyre csak haladtam hazafelé, néha elhagyva a papucsom, néha kikukucskálva a záporverte szempilláim mögül.
Egy nénike megszánt 2 zacsival, de leestek a fejemről, úh. inkább nélkülük bandulkoltam, egymagam, a vállamat egyre jobban lehúzó táskát védve, míg már csak ezer lépés maradt hazáig, már csak ötszáz, már csak tíz ... és már csak a négy emelet.

A laptopomnak - most tesztelem - semmi baja nem esett. Nekem se, épp csak beáztattam magam zuhanyzás előtt.

Soha nem áztam így meg.

Pénteken hallgattam újra két dalt az esőről:

Ezt (Michael W. Smith: Healing Rain):
boomp3.com

és ezt (Heather Nova: Heal).

hétfő, január 07, 2008

HaRagSzom(j)

Tudom és mondom, hallom, olvasom, írom, hogy a harag rossz dolog, emésztő tűz, maró sav, fullasztó füst, halkan rágó szú, bénító, dermesztő, mosolyfagyasztó, kedvölő, rózsahervasztó, gyökérrágó, gyomorlyukasztó, mérges fullánk ...

S mindezek ellenére és döbbenetemre mostanában jövök rá, hogy mennyire haragszom valakire!

Sőt! Talán nem is csak egyvalakire.

Megijedtem ettől a felismeréstől. Nem tudom mi vágott jobban gyomorszájon: a harag vagy a felismerés.

Szabadulni szeretnék e gyilkos fegyvertől.