hétfő, november 07, 2016

Apró csatákat

lehet megnyerni újra és újra.
Nem lehet végleges győzelmeket aratni.
Semmi felett. Sehol. Nekem soha.

Emlékeztetem magam arra, hogy edzőtáborban és valóságos csatatéren vagyok.
Készenlétben, felfegyverkezve, bemelegített izmokkal és lelkesedéssel élek.

Legalábbis így kellene. Legalábbis nem kellene elfelejtenem.


Egyetlen egy befejezett történet van. Az, amikor elhangzott: Elvégeztetett.

A többi nem ilyen.


Nincsenek megjegyzések: