A hazaérkezésről

Néha kell a távolság, hogy érezzem a közelséget.
Kell az idegen, hogy az otthon értelmet nyerjen.
Kell az új, hogy örülni tudjak újra a megszokottnak.
Kell a fény, hogy értékessé váljék a homály.
Kell a zaj, hogy éhezzem a csendet.

És milyen jó, hogy hazavárnak! Hogy renddel-csenddel-virággal van tele az otthon, amikor hazaérek.

Hogy elengednek és hazavárnak.

Ezt is köszönöm.

Hattyúk tava - Csajkovszkij

Ma este újra elvarázsolt az élő klasszikus zene: balettzene. A Spanyol szimfónia (E. Lalo) is csodálatos hegedűelőadásban hangzott el, de ma este a Hattyúk tava tette fel az i-re a pontot nálam. Majd elszálltam egy-egy dallamszárnyon! Hihetetlen erővel éltem át a szélsőséges hangerőt. Legszívesebben én is ott cintányéroztam volna a zenekarban vagy teljes tüdőből fújtam volna a harsonát. A hárfajáték is gyönyörűséges volt.

Nincsenek is szavaim az élményhez.

Ott kell lenni. Hallani kell!

Hazajőve megkerestem neten, hogy még egyszer halljam. Pár dallam után leállítottam.
Szentségtörés volna összekeverni az élményeket.

Ott kell lenni.
Hallani kell.
Látni kell.
Érezni kell.