reggeli olvasással, finom, kényelmes reggelizéssel és nyugodt tevés-vevéssel, főzőcskével, csevegéssel telik.
Jellemzően nagyon hamar eltelik.
Ma sor került a régóta halogatott polcrendezésre is. Mély levegőt vettem és két nagy stóc jegyzetet, régi diákok régi dolgozatait, konferenciákon összegyűjtögetett anyagokat, vonat- és repülőjegyeket és településeket bemutató kiadványokat ítéltem szortírozásra - halálra.
Vacilálok, hogy dobjam-e ki vagy sem őket.
Bepakolom őket két nagy szatyorba és adok magamnak egy hét gondolkodási időt.
Közben M. ajánlatára bekukkintottam a Zárórák-ba (az este Constantinescu volt államfőnk meséjébe aludtam bele) és igazat adok neki: jó hely! Már a negyedik műsort hallgatom, de ez a negyedik Babarczy Eszterrel tetszik legjobban.
Köszönöm a tippet, M.
3 megjegyzés:
Altalaban a lom mig ott van tudsz rola ha kidobod el is felejted h letezett.De megszabadultal tole.Nalam igy mukodik.
Én is minden általad említett dolgot (és nem csak) gyűjtögettem, dobozoltam, őrízgettem tettem egyik helyről a másikra, de most ezt a nagytakarítást nem fogják túlélni. Egyrészről azt gondolom, hogy amit őrízgetek az valamikor jelentett valamit, de most már nem jelent semmit, talán arra sem emlékszek már honnan van és mit ábrázol, tehát ezután sem fog kelleni, másrészről meg ahogy telik az idő egyre kevésbé találok örömöt abban, hogy régi idők emlékeit lapozgassam - szóval minek bőgjek 20 év múlva valamin ami már rég beleveszett az idő tengerébe? Úgyhogy mostanában minden szívfájdalom nélkül dobálom ki a régi holmikat.
Nem mondom, hogy tedd te is ezt, mert nem biztos, hogy egyformán működünk :)
:)Nálam ez érdekesen alakul. Mert eddig sokkal szívtelenebbül szelektáltam. Csak mostanában gondolom át kétszer is, hogy dobjam vagy ne dobjam ki az emlékeket.
De már körvonalazódik a válasz. Készítem a helyet az új emlékeknek :).
Megjegyzés küldése