csütörtök, március 20, 2008

Csend.

Megfoghatatlan és megnevezhetetlen érzés kerített hatalmába, ahogy beléptem. Az arcokon, a tekintetekben titkos gondolatok sejlettek, valahogy minden zeg-zugban ott lapult a Kimondhatatlan.

Várakozás lepte el a teret.

Ott bizsergett a hunyorgó szemekben, a kézfejtördelésekben, a ki nem mondott szavakban.


Vihart hoz-e a csend?

Nincsenek megjegyzések: