Pörgés

Ma nagyon korán felkeltem ahhoz képest, hogy milyen fáradtnak éreztem magam tegnap a negyedik órám után. S amilyen hirtelen felkeltem olyan gyorsan be is pörögtem s most valahogy le kellene csendesednem egy kicsit. Nem másért, csak alig van 11 óra és máris egy halom baki történt velem.
Sávváltáskor nem vettem észre egy hátam mögött levő autót, de még jó, hogy ő igen!
A piacon vásároltam finom házi tejfölt meg túrót meg sajtot meg telemeat, friss zsömlét és perecet meg almát, s úgy fel voltam pakolva, hogy kiejtettem a kezemből a tejfölös zacsit. Fele odalett. :(
Pakolászás közben leejtettem a kávédaráló tetejét. Megcsorbult.
A néni nem cserélte vissza a szoknyám a turiban. Többet nem megyek hozzá vásárolni. Meg is mondtam neki. Irgum.

De a tejfölös zsemle és perec nagyon finom volt az előbb, a túró is. Jól esett a mozgás is ma reggel míg az autót mosták és végre sikerült egy-két ügyes-bajos dolgot elintézni.

Egy ideje csak pörgök, pörgök, cikáznak a gondolatok a fejemben. Nincs türelmem kivárni, végigcsinálni, átgondolni. Mintha nyomomba eredt volna egy jókora véreb s versenyt kellene futnom vele.

Két kézzel kell megmarkolnom az időt, hogy nehogy kifusson a kezeim közül. S a gondolataimat is meg kell zaboláznom, mert nekilódultak bolond felé.