Sorsok, körkörös mozdulatok, szakadék széle s a betonból nyíló virágok képe jutott eszembe közben.
Meg a bátorság. Meg a kilátástalanság. Meg a remény. Meg a növekedés titka.
Lányanyák. Lányok. Anyák. S a lányaik.
Meg a bátorság. Meg a kilátástalanság. Meg a remény. Meg a növekedés titka.
Lányanyák. Lányok. Anyák. S a lányaik.
Oh, irgalom Atyja, ne hagyj el!
1 megjegyzés:
ilyenből most kettőt próbálok becserkészni, megbarátkozni velük...
... ó irgalom Atyja, ne hagyj el!...
Megjegyzés küldése