Polcz Alaine Macskaregény-ét olvasom és annyira, de annyira szeretnék egy cicát, hogy sírok tőle.
Gyerekkorom meghatározó része volt a cica. A cicák. Mindig volt egy legalább, s néha még születetett is.
Enyedről hazautazgatva hétvégenként bepótoltam az egész heti cicaszünetet.
Kolozsvárról már ritkábban jártam haza, s akkor már lassan a Kandúr került a fókuszpontba.
Váradon egy-egy elsuhanó cicát szólítok meg, hivogatok, csodálok. A Kandúr fényképezi őket, megmutatja, ha nem venném észre az utcán, tömbház sarkába, bokrok közé bújva.
Néha a sógor elhozza látogatóba Csúnyát, aki közben nagy lett.
De az más!
Írtam a Mikulásnak:
Én egy cicára, saját, privát, hasamon doromboló, lábamhoz dörgölődő puhaságra vágyom!
S térre. Néha, úgy érzem megfulladok, ha nem nézek ki az ablakon.
Gyerekkorom meghatározó része volt a cica. A cicák. Mindig volt egy legalább, s néha még születetett is.
Enyedről hazautazgatva hétvégenként bepótoltam az egész heti cicaszünetet.
Kolozsvárról már ritkábban jártam haza, s akkor már lassan a Kandúr került a fókuszpontba.
Váradon egy-egy elsuhanó cicát szólítok meg, hivogatok, csodálok. A Kandúr fényképezi őket, megmutatja, ha nem venném észre az utcán, tömbház sarkába, bokrok közé bújva.
Néha a sógor elhozza látogatóba Csúnyát, aki közben nagy lett.
De az más!
Írtam a Mikulásnak:
"Kedves Mikulás! Kérlek hozz nekem egy ragasztópisztolyt és egy Cicát! A pisztollyal összeragasztanám a szívem az agyammal :) S a kezemmel. Meg a számmal. Ragasztanék bele szeretet. Istenit. A cicát simogatni szeretném. Csak úgy."
Én egy cicára, saját, privát, hasamon doromboló, lábamhoz dörgölődő puhaságra vágyom!
S térre. Néha, úgy érzem megfulladok, ha nem nézek ki az ablakon.
2 megjegyzés:
Látom, te is címkézel! :) A szívemből szólsz, drága tezsvírem! :) Éljenek a cicák és a ragasztópisztolyok! :)))
Babónak nagyon tetszenek a cicák! nyávogás nélkül végigolvashattam a pósztod :)
Megjegyzés küldése