Ha egyszer rákapok egyre, nekem annyi.
Tinikoromban, emlékszem, mindig vártam a Salvati de clopotel újabb részeit - és vérig voltam sértődve, ha nem nézhettem meg az épp aktuális esti részt.
Amúgy ritkán bambultam el sok időt tévé előtt, nem is emlékszem egy-két alkalomnál többszörre.
Ha jól emlékszem - bekötött fejjel eddig kétszer kapott el a láz: Jarod és Mad man tudta belőlem kiváltani azt, hogy ne egy, nem kettő, nem is négy, hanem egymás után 5-6 részt is megnézzek.
Ma már ritkán szól rám valaki, hogy ne tegyem.
Marad azonban az ilyen esték után egy furcsa íz bennem, amit nem szeretek. Nyűgössé és kedvtelenné válok és nemcsak magamra, hanem a fél világra haragszom ilyenkor. Becsapottnak érzem magam.
Az elpazarolt idő - a nem jól felhasznált idő íze ez.
És nem tudom hová tenni közben, hogy sajnálom, hogy csak júliusban lesz kész a 4. évad.
No, erre varrjon valaki gombot!