Bár itt nem mindig látszik, igazándiból blogbejegyzésekben gondolkodom- legtöbbször.
Ha jövök-megyek, események alatt vagy után fejben irogatom és csiszolgatom a születendő sorokat.
Ide azonban legtöbbször nem kerül semmi.
Mit is írhatnék ide most, vajon?
Megijeszt, elijeszt a nyilvánosság, bár nem övezik nagy titkok az életem - ám a személyesség burkát túlfeszítené most a közlés.
Kell érjen még a mondanivalóm.
Jelentkezem.
Ha jövök-megyek, események alatt vagy után fejben irogatom és csiszolgatom a születendő sorokat.
Ide azonban legtöbbször nem kerül semmi.
Mit is írhatnék ide most, vajon?
Megijeszt, elijeszt a nyilvánosság, bár nem övezik nagy titkok az életem - ám a személyesség burkát túlfeszítené most a közlés.
Kell érjen még a mondanivalóm.
Jelentkezem.
2 megjegyzés:
varom, hogy jelentkezz uj blogbejegyzessel :)
ez a blogban gondolkodás nem is olyan ritka :) olvastam, hogy a rendszeres bloggerek gyakran események megélése közben is valamilyen szinten eltávolodnak magától az eseménytől és kívülről (is) nézik a helyzetet, azon agyalnak, ezt hogy lehet leírni, átadni...
hej, amikor a szavaknak sikerül megfogni a valóságot... az felér egy katarzissal, nem?
Megjegyzés küldése