Mindez ma, s most, elalvásra készülve úgy érzem, hogy nem hiába telt el a nap. Még mindig rengetegsok elmaradt dolgom van, de jó érzés elkezdeni és befejezni feladatokat.
... s íme egy megmentett kép az évfordulónkra kapott gyönyörűszép rózsacsokor egy részéről.
Közben érlelődnek bennem az eddigiekből leszűrtek, s nem akarok elszállni vagy átfesteni dolgokat, de most élhetőnek érzem az életet. S nemcsak a rózsaszín szemüveg(keret) miatt. :)
Az este megnéztük az Evan Almighty c. filmet. Különösen tetszett az egyik részlet belőle: amikor Evan nem érti, hogy miért történik vele az a sok furcsa és kusza dolog, eccercsak Isten valami olyasmit mond neki, hogy az események, amik történnek velünk tonképpen lehetőségek arra, hogy gyakoroljuk magunkat abban, amiért imádkoztunk. Ha békés, összetaró családért imádkozunk pl., akkor nem az történik, hogy meleg, puha érzés zsondul a szívünk köré, hanem meglehet, hogy legviharosabb napjainkat éljük majd át, ám ezek a napok s a viharos események esélyt teremtenek arra, hogy összekovácsolódjunk családdá.
Valahogy ilyesmiket élek most meg. S az elmúlt hónapokat jellemző görcsös levegőkapkodás helyett most valamilyen csoda folytán tudok nyugodtan, ittavilágvége hangulat nélkül lavírozni a fel-felcsapó hullámok között.
Jégeső van odakint.
1 megjegyzés:
Szia! Azt hiszem, már nincs meg nekem az aktuális email cimed, megkaphatom? Az én cimem szlevente kukac gmail pont com
Megjegyzés küldése