csütörtök, május 01, 2008

Szavak, csak szavak

Ha az írás fegyelmezi a gondolatokat, akkor most ez a legjobb dolog, amit tehetek.

Vagy száguldanék.
Pl. kipróbálnám a siklóernyőzést vagy a bándzsidzsámpingot. Fáradtra tekereném az izmaimat. Sebeket kötöznék. Padlót sikálnék.
Vagy valamit, bármit, ami nem az, amivel épp most kell foglalkoznom.

A szavak korlátairól sokan sokféleképpen írtak/énekeltek már. Arról is, hogy pont azok, amelyek épp kellenének nem kerülnek soha elő.
Van úgy, hogy csak keringenek s örvényszerűen magukkal rántanak egy megfoghatatlan és körvonalak nélküli világba.

Pedig meg kell találnom a szavakat. Ki kell mondanom őket, hogy megszűnjön a szédelgés. El kell vágnom a csomót, a bogokat, amelyek a fennakadást okozták.

Ha sikerül szólasszóval összegyűjtenem a szóparipákat, talán befoghatom őket abba a fogatba, amely továbbvisz majd.
Szófogadó szavak és fülek.
Ha megtalálom a szavakat elcsitul a vihar.
Ha kimondom a rettenetet, az elveszíti hatalmát felettem.

Az is meglehet viszont, hogy nem a szavakkal van a baj.
S az is – könnyen - hogy nincs baj, csak eltévedt szavak.
S az is, hogy túl könnyelműen száguldok a szavakkal.
S az is talán, hogy nem veszem komolyan őket.

Szavakkal valóságot teremthetek.
Szavakból várat, otthont, életet, halált, virágot, mosolyt és könnyeket építhetek. Börtönt, falakat vagy ablakot.


A szavak építőkockák és ugrókötelek. Hinták, csúszdák, korlátok és homokozók.
A szavak kötelek. A szavak felszabadíthatnak és megkötözhetnek.
A szavak buborékszerűen szétpukkanthatnak valóságot.

A szavak kergetőznek. S néha bújócskáznak is. Néha láthatatlanok. Néha maszkabált játszanak. Néha makacsok. Néha felvillantják a lényeget.
A szavak ölelnek s ölnek. Simogatnak és szúrnak. Énekelnek és égetnek. Táncolnak és taposnak.

Néha arra jók, hogy a valóságot mutassák meg.
Máskor meg arra, hogy eltakarják a lényeget.

Nehéz, mint egy zsák szó.

A bolt bezár


Elutazunk 4 napra.

Legyünk jól s jók!

Bye all!

kedd, április 29, 2008

Tavaszodik a bejárat előtt is

Ma,
a piacról hazafele jövet nemcsak gyöngyvirágot, hanem petúniát is vettem az egyik cserépbe, amiből a télen kipusztult egy virág.

A bejárati ajtó előtt díszeleg. Öröm ránézni!
Ugye milyen szép?

Néha kertész lennék (inkább).



Öröm hazatérni.
S néha nemcsak ezért.

Mi legyen?

Mi legyen a ki nem mondható szavakkal?
Mi legyen a száguldó gondolatokkal?
Mi legyen a kedvvel?
A kedvtelenséggel?
A felcsillanó reménnyel s a lankadó kezekkel?
A kapukkal és az ablakokkal?
A tekintetekkel és a száj szögletébe küldött mosolyokkal?
Mi legyen a dalokkal?

S az igazsággal, az álmokkal és a lankadó akarattal?

Mi legyen?


Túri Tímea

A föld az ég a nap

Mi lenne, ha mindenhol ég lenne?
Hol járnának az emberek?
És ki találta ki a Földet?

És (Uram) mi lenne, ha minden Föld lenne
Nem lenne Ég, borult Nap
Csak teljes sötétség
Mi lenne?

Mondd meg, hogy mi lenne?!



Dalszöveg

Tükörbe nézek
S mindig magamat látom
Szabadnak érzem magam
Mikor nem is vagyok szabad
Nem is vagyok szabad
Mikor szabadnak érzem magam
Mikor szabadnak érzem magam
Nem is vagyok szabad
Eljön még az én időm