jutottam, hogy
nem
mérlegelek,
számolok,
kalkulálok,
kérem számon,
tartom számon,
elemzem tovább,
egyszerűen
csak elengedem,
átadom.
És várom,
remélem,
újra hiszem,
számítok rá.
És folytatom,
minden nap újra meg újra,
elfelejtem,
mintha
nem lenne ott,
jó lenne ott,
lenne ott.
csütörtök, október 20, 2016
kedd, október 18, 2016
A mólók
az idén tengerparton és szárazon is elém bukkantak.
Állok fölöttük és pörögnek a fejemben, a szívemben az ugrásra bátorító és az ugrást bénító gondolatok és érzések.
A hit,
a bizalom,
a bátorság
lépésével
elrugaszkodni,
ráhagyatkozni,
lépni
kellene.
Mennyi bénító, gyomrot görcsbe rándító gondolat és érzés bugyorog fel!
Mennyi bátorító, szívet simogató, inat csiklandozó igéret és bíztatás!
Úszni, szárnyalni lehetne, ha lépnék.
Állok fölöttük és pörögnek a fejemben, a szívemben az ugrásra bátorító és az ugrást bénító gondolatok és érzések.
A hit,
a bizalom,
a bátorság
lépésével
elrugaszkodni,
ráhagyatkozni,
lépni
kellene.
Mennyi bénító, gyomrot görcsbe rándító gondolat és érzés bugyorog fel!
Mennyi bátorító, szívet simogató, inat csiklandozó igéret és bíztatás!
Úszni, szárnyalni lehetne, ha lépnék.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)