Sárga

lesz a jövő évi Moleskine határidőnaplóm. Elkezdtem beleírni a jövő évre már rögzített tennivalókat. Betelt a régi, elfogynak a napok lassan, de olyan idegen most nekem naplót váltani (nemcsak az új beosztása miatt), Boldog Ünnepet, újévet köszönni, megérkezni az Ünnepbe, elengedni az elmúlt napokat és odafordulni a következők felé.
Tennem kellett volna vajon valamit még az idén?
A lakás, az ajándékok, az útiterv és minden más kész van.  Otthon várnak ránk. Az ünnep biztosan nem marad el.
Engedem akkor, hogy közelebb jöjjön hozzám is.

''... tegyük egyenessé az Úr útjait, egyengessük, ahol szükséges, azért mert pontosan tudhatjuk, hogy az Úr van, az Úr jön és a találkozás lehetséges.'' (a december 7-i Pálferi szentbeszéd utolsó mondata)

Jelenben kell élni

Mondja Zimbardo bácsi is.

Jó, hiszünk neki.

Nincsen

reménytelen helyzet. Csak reményvesztett ember van.

- Pál Feri -

Leírom ide magamnak és másnak, aki erre jár ezt a gondolatot.
Most ez nekem nemcsak az Advent- vagy a tegnap esti előadás kapcsán jelent sokat, hanem egy adag friss levegő és bátorítás megtenni egy következő lépést.