Afelett

való örömömben, hogy végre, véééééégre nem volt muszáj reggel 5-kor kelnem mindenféle lelket-testet boldogító ténykedéssel töltöttem el az időt.
Boldogságomban írásra is vetemedtem - ami a fontolgatás pillanatában sokkal gyümölcsözőbbnek igérkezett, mint megannyi szándék és terv, ami a megvalósítás viharaitól oly sokszor elhervad.

Nem bonyolítom tovább, csak egyszerűen szavakba szerettem volna préselni az egyszerű dolgok felett való sokrétű boldogságom és hálám egy-egy nyomatát.

A költészet,

a rímek és a ritmusok jutnak eszembe Rólad.

A szavak íze és a magyar nyelv zamata.

A szavalás méltósága, a versmondás ünnepe.

A megformált, kimondásra érett mondatok súlya.

A gondolatok rendje.

Az Isten-tisztelet.

És az, hogy közel voltál családunkhoz.

Ha kellett.

S nem tudom, hogy megköszöntem-e valaha ezekből bármit is.

Köszönöm.

Emlékké változol, s mint gyökereimet, befed az anyaföld.

Viszlát!

Üdvözlöm Apát!

Újratervezés

Ha tudnám, hogy eltévedtem, újratervezném az útvonalat.

Ha tudnám.

A privát lenullázó programot időben még meg lehetne állítani.

A fel nem akart tenni, de fel-felbukkanó kérdéseket ki tudja megválaszolni?

Valahogyígy.

Van ez így ...

Boglárkás

tavaszodásba lendültem az első tartósabb napsütéssel kezdve.

S ha napsütés és virág mellé még meglepően érdekes emberek társasága is adatik, az élet ilyenkor teljesen élhető és majdnem fenékig tejföl.

Hála a boglárkákért és az életünkbe toppanó emberekért!

Életrevalók

Egy jó film a barátságról, s arról, hogy legtöbb dolog s a személyes világvége is csak nézőpont kérdése.

Három

év.

Most ugyanazt teszem, mint akkor ilyentájt. Nézem a képeket. Emlékezem.

Az emlékezés margóján vizsgálom a szívem. Nincs, ha keresem sincs benne szomorúság. Megbékélés van. Csend.

De ha kereslek emlékeimben, s közel engedem őket magamhoz, visszavágyom az asztal mellé, ahol Te is ott voltál. És az ölelésed helye is üres. És a meg nem élt/ért élmények, amelyekről úgy gondolom, hogy jó lett volna, ha megtörténnek.

És ma úgy gondolom, hogy megkérdezném néha, hogy Te hogy döntenél.

És jó volna tudni, hogy otthon vagy, amikor megérkezünk.

(Kicsit még mindig felfoghatatlan, hogy nem fogsz.)

A hiányod miatt fáj. Mert különben csend van és megbékélés.

Köszönöm, hogy fájhat, hogy hiányzol s hogy ott vagy az emlékeimben.

Éneklő törött szárnyak

Az évek során több angyalka is összegyűlt nálunk. Mostanra öt kedves arcú, éneklő, apróbbacska vagy nagyobbacska szárnyas lény lakik már itt.

A karácsonyi készülődés rituáélájához tartozik már az a pillanat, amikor előkerülnek a dobozból.

Ma este nem terveztem Karácsonyt kezdeni, de kedvem támadt ajándékokat csomagolni, így az angyalkák is előkerültek.

S ha már itt vannak, miért is ne kezdődhetne már most az Ünnep?

Akkor is, ha némelyiknek törött már a szárnya.

Énekelni törött szárnnyal is lehet.

Nekem nem

szabad ilyen oldalakra rátalálnom, mint amilyen ez is itt, mert akkor itt ragadok gép előtt naaaaagyon sokáig és aztán is terveket szövő agytekervényekkel és fájó szívvel tudok csak továbbmenni.

Otthont teremteni jóóóóó!

Születésnapom

apropóján akaratlanul is számolom-számolgatom az okokat és a indokokat.

Verdiktum: Minden okom és indokom megvan arra, hogy boldog és megelégedett legyek.

Az azértek és a csakazértsé-k miatt és ellenére is.

Csak a miheztartás végett írom le magamnak ezt most ide.

Mert egy év rövid.

És egy év hosszú.

Who shall I say?

And who by fire?
Who by water?
Who in the sunshine?
Who in the night time?
Who by high ordeal?
Who by common trial?
Who in your merry merry month of May?
Who by very slow decay?
And who shall I say is calling?
(Who shall I say is calling?)

And who in her lonely slip?
Who by barbiturate?
Who in these realms of love?
Who by something blunt?
Who by avalanche?
Who by powder?
Who for his greed?
Who for his hunger?
And who shall I say is calling?
(Who shall I say is calling?)

And who by brave assent?
Who by accident?
Who in solitude?
Who in this mirror?
Who by his lady’s command?
Who by his own hand?
Who in mortal chains?
Who in power?
And who shall I say is calling?
(Who shall I say is calling?)

Leonard Cohen

Új

donságok, sok-sok új dolog vesz most körül.

Szokjuk egymást, a színek, a formák és a kanyarok.

Nem is mindig olyan egyszerű, ha az álmok valóra válnak, de a szívemből sok-sok hála röppen fel, amikor valami a helyére kerül bennem és körülöttem.

I'm sooooooooo blessed!

Őszi nagytakarítás

1. 713 email
2. 6 rend ablak
3. 5 rend ajtó
4. 3 ruhásszekrény
5. 25 rend lábbeli
6. 48 m2 csempe
7. 54 m2 padló
8. hasztalan szokások
9. be nem vált módszerek
10. megavult félelmek
11. megkövült bizalmatlanság
12. szívem gonoszsága

Missing those times

Sírunk a sírókkal ...

Mély megrendüléssel osztozunk a Gere család, Hena és Kristóf fájdalmában

a szeretett elsőszülött fiú, testvér, férj, apa - Gere Szabolcs - hirtelen elvesztése miatt érzett gyászban.

Sorsunk az elválás, hitünk a viszontlátás!

Az I. Ifiházas csoport

Kedden,

a koncerten, újra felfedeztem magamnak Zoránt.

Ezt a dalt,

És ezt,

Meg ezt is:

És a többit is, de élőben lenne jó hallgatni tovább...

Ma-

gány.

Szinte kézzelfoghatóvá tud válni.

“Félelmetes állapot a magány. Jézus legelkeseredettebb szavait is ez váltja ki, az elhagyatottság. “Uram, Uram, miért hagytál el engem!” – ezzel a kiáltással élte át talán a legmélyebben az emberi természet fájdalmát és veszélyeit. Nem ismerte ugyan az unalom, a szomorúság elősivatagait, de átélte a magány legriasztóbb fájdalmát, s ő, aki minden szenvedést magára vett, ezt az egyet elviselhetetlennek találta. S valóban: a valódi magányban senki nem maradhat meg tartósan büntetlenül és bűntelenül.
Különös, hogy a krízis és a megoldás legtöbbször mennyire egybeesik, milyen szoros drámai kapcsolatot tart egymással. A kór és a gyógyítás szavai szinte azonosak. Magányosak lettünk – mert nem tudunk magányosak lenni. Mit jelent ez? Jelenti azt, hogy az ember, ki a külsőségeket, a kinti ingereket hajszolta, eltompult, s elvesztette belső fogékonyságát, hallását a csendre, képességét az elmélyülésre. Elfelejtett befele fordulni. S ezzel egyidejűleg vesztette el másik képességét is, nyitottságát a világ, a többi ember felé.

[...]

Divatszó lett a magány, s ez mindenesetre jelzi, hol kell a ma keresztényének vigyáznia, miből kell korszerű vizsgát tennie?
Magányból. Abból, hogy magányában hogyan tud minél mélyebb, minél élőbb és állandóbb kapcsolatot teremteni Istennel.” (Pilinszky János)

József Attila: Kiáltunk Istenhez

Isten!
Kiáltunk hozzád:
Légy a mi érző, meleg bőrünk,
Mert megnyúztak bennünket,
A fájdalomtól már semmit se látunk
És hiába, hiába tapogatózunk,
Nem érezzük meg a dolgokat,
Csak azt, hogy irtózatosan fájnak.

Mi haszna, ha tudjuk, de nem látjuk,
Hogy belőlünk lobbannak ki tavasszal a rügyek,
Hogy fáradságnál hősebb a karunk
S agyunk robbantóbb minden dinamitnál.
Szavunk gyapjúja megpörkölődik
És keserű füstként hordozza a szél,
Mert nem takarózik senki sem bele.
Mindenkiből kicsurog a lelkünk,
Mint rozsdalyukasztotta kannákból a tej.
Szeretetünkkel sajttá ojtjuk mégis,
Hogy legalább a fiaké legyen,
Mert most leaggathadd magadról a csillagokat,
Itt a garasok fénye maradandóbb.
S nem fogad az asztalához senki,
Hegyek barlangos gyökereit rágjuk,
Az égen sem nap - aranytallér ragyog,
A mezőkön kutyatej sem érik.
Ó, légy a mi érző, meleg bőrünk,
Hogy a fájás leperegjen rólunk,
Mint a ludak tolláról a víz,
Hogy végre egyszer megfaraghassuk már
A márványszobrot és a deszkalócát -
Nem akarjuk, hogy holnapra maradjon
S a vizeken már delelnek a felhők,
Eztán már az árnyak sokasodnak,
Dologvégzetlen kell, hogy hazatérjünk,
Meghálni lecsukódó szemeid alá.

1923. dec. 13.

Ha kanál is,

kés is kerül a bögre mellé, és a hűtőszekrény sem kong már az ürességtől, s ha az ember lányának vannak barátai, akik átsegítik a magányosság legsötétebb pillanatain, újra szebb a világ, gyönyörűbb a világ és kevesebb a hiba benne.

Főleg, ha a wireless is működik és legalább látszólag karnyújtásnyira van mindenki. Ezzel így talán el lehet lenni egy ideig.

Talán.

Hátha ilyen egyszerű ...

...

Időnként két szó is elég fontos emberek részéről.

Nekem ma elég volt és sokáig elélek vele.

Să ştii.